Ma megvolt az első 3D élményünk. Megnéztük Az Utazás a föld középpontja felé című technológiai remeket a Corvinban, spéci szuper mindentlátó szemüveggel.

A 3D cucc nagyon jó, baromi látványos módon kapkodnak az arcunk felé mindenféle csápok, és többször arconöntöttek vízzel és nyállal. A film ki is használja ezt rendesen, nagyon látványos képekkel operál. A történetről sajna nem mondható el ez a fajta tündöklés. A forgatókönyv nagyjából egy oldalra kiférhetett, és a valósághűségre látszatból sem próbáltak ügyelni, de mit is várjon az ember egy mesétől. Mert az olyasmit, hogy kilométereket zuhannak, a nyomáskülönbségtől nem fröcsög ki a vér a fülükön, és még keszonbetegséget sem kapnak, hajlandó elnézni az ember. De az hogy lehet, hogy a kissrác halott apját ELTEMETVE találják meg? És ha a hely rendszeresen az emberi tűrőképességet meghaladó módon felforr, hogy élhették túl a madarak dínók és növények? Valahogy nehezemre esik elképzelni a T-rexet, amint a tenger fenekén bújkál, és nádszálon keresztül veszi a levegőt.

Persze, ha valaki hajlandó eltekinteni a fent leírt problémáktól, ez egy teljesen élvezetes kalandfilm átlagos poénokkal, és kiemelkedő látvánnyal.

Trailer a gomb után.